Nemcsak képekben, hanem szövegben is készültek beszámolók ... úgyhogy ezeket is nyilvánosságra hoznánk: lehet, hogy a levelezőlistán már olvastad őket, de – azt hiszem, hogy – mégis jobb, ha itt együtt is láthatjuk őket.
Köszönjük
a „szerzőknek”, akik ily módon is gondoltak azokra, akik nem lehettek velünk azon a hétvégén!!
Az idei téli találkozón is elég sok kép készült, amelyek az internet különböző sarkaiba kerültek feltöltésre. Ezeket próbáltuk ide alább egy kicsit összegyűjteni, azok számára, akik szívesebben nézegetnek képes beszámolókat (az egyes albumok elérhetőségeit a közlés sorrendjébe próbáltuk csoportosítani):
Ta-ta-ta-tammmm …. most, hogy már az érdegélők (= akik útban vannak az érettség felé ;-)) … megtették az első, de biztos lépéseket, a vizsgázók … kipihenték a vakáció fáradalmait, a pótvizsgázók … na szóval nem ragozom:
Közhírré tétetik (egy kicsit nagyobb határozottsággal, mint a múltkor):
Hol volt, hol nem, messze-messze, még az Óperenciás- tengeren innen, de a Hargitán túl, volt egyszer egy háromlábú kisszék. Igen, jól látod, egy háromlábú kisszék. Amolyan ütött-kopott, kissé billegő, de mindent összevetve nagyon hasznos és kedves kis jószág. Neve is volt neki, de ezt majd csak később árulom el.
Zarándok útra menni... merni szembenézni igazi önmagunkkal az élet minden helyzetében, merni megismerni másokat és megismertetni magunkat, és merni találkozni Istennel és hagyni, hogy átalakítsa az életünket. Újratervezni az életet.
El kell mondjam, hogy egy kis félelemmel és nagy izgalommal indultunk útnak juliús 29-én reggel 8 órakor a hetedik alkalommal megrendezett FerIZa-ra. Az út nem volt zökkenőmentes, de mind a 14-en szerencsésen megérkeztünk 18 órára az új-tusnádi templom udvarára. Mindenekelőtt felállítottuk a sátrakat, majd kis játékok segítségével megismerkedtünk a többi zarándokkal, végül megvacsoráztunk a bográcsosból, amit közösen készítettünk. Este egy kicsit énekeltünk majd eltettük magunkat másnapra.